Azt a képet majd ki fogom selejtezni ami alá ezt a régi írást betettem, ezért ide is bemásolom:
Spotmatic "mánia"...
...ezzel a subject-tel bontakozott ki a BME fotós listán egy kis thread
Eltérve "szigorúan" mûszaki blogom tematikájától, ide másolom levelemet :)))
Miért Spotmatic?
Nekem a Spotmatic szimbólum. A szimbólum pedig megfelelés, olyan értelemben, ahogy Hermesz Trisztmegisztosz is mondta:
„Amint fent, úgy lent és amint lent, úgy fent.”
Bodnár Róbert:
„az elso csoportba tartozo figurakat (en is ilyen vagyok) konnyen megerinti egy Spotmatic szepsege, egyszerusege”
„A Spotmatic a fényképezõgépek kanala, szépsége a tiszta funkcionalitásából ered.”
Horváth Ákos:
„(Részben) mérnökemberként mindig tiszteletet éreztem az ilyen termékek iránt, amik robusztusak, érthetõek, egyszerûek, tuti anyagból és elképesztõ precizitással vannak megcsinálva, mellõzve minden parasztvakítást és flikkflakkot, és olyan biztonsági tartalékkal vannak megépítve, hogy évtizedek után is tudják nyújtani azt, amit a legelsõ napon”
„a különbségek már a csavaroknál elkezdõdnek és beljebb is megmarad (fokozódik) a Takumar-érzés: mindenhol anyag van benne, és amit egy alkatrésszel meg lehet csinálni, azt egy alkatrész csinálja, nem egy 5 alkatrészbõl álló "gépsor", mint sok társánál.”
Mindig kerestem a szépet és akartam is tudni, mi a szép. Arra jutottam, hogy nekem a szépség a jóság és az igazság együttese. Mozart Varázsfuvolájától Brecht Koldusoperájáig errõl szól a mûvészet (vagyis amit én annak tekintek).
Mivel a szép nálam ilyen tartalmú, ha valamit szépnek látok, elfogadom jónak és igaznak. Ezért kedvenc teremtéstörténetem Tolkien Szilmarillok-jának bevezetõje, amelyben énekelve teremti Ilúvatar a világot. Igaznak azért látom, mert az ének hangrezés, ami minden rezgés megfelelése.
A Spotmatic becsületes fényképezõgép. A becsületes ember emberileg egyszerû, átlátható, amit egy mondatban el lehet mondani azt nem ferdíti egy 5 mondatból álló mondatsorra. Olyan Takumar érzést kelt. A becsületes embert igaz embernek is mondjuk. Ilyen értelemben nekem a Spotmatic a szépség és igazság szimbóluma a fényképezõgépek között. Hogy ezt a státuszt más gépek is megkaphatnák? Talán. De nem ilyen a felhúzókarjuk! Megaztán, az emberek hosszú távon tévedhetetlen —mert velük született— szépség- és igazságérzete úgyis azt emeli szimbólummá, ami azt megérdemli, legfeljebb aki nem hallott a megfelelésekrõl, nem érti, miért van ez így.
A fekete-fehér fényképezés a színes világban (és különösen ma, a színes filmek világában) számomra az elvontság, a szellemiség szimbóluma. Spotmatic-ba ff filmet tenni és elindulni vele fotózni azt jelenti, hogy a szellemi szépséget és igazságot keresem, csak ilyen témára figyelek.
Mivel erre mostanában nem vagyok képes, ez a szerelem a Spotmatic-kal inkább plátói. Elõveszem, kinyitom a tokját, szemébe nézek, babrálok egy kicsit rajta, majd elteszem, és elõveszem a Canon G5-öst fényképezni.
Égi és földi szerelem… A Spotmatic az égi, a G5-ös a földi.
A G5-ös szinte mindent tud, de szinte mindent tökéletlenül. Olyan, mint a földi szeretõ, élettársam, tele bosszantó apróságokkal. Vele fotózom a könyveket, a blogomhoz a tárgyakat, õt viszem kirándulni.
Szeretném kipróbálni a nagyformátumú fotózást is.
A hosszas elõkészület: a téma kiválasztása, az állvány felállítása, a gép felszerelése… ez más, mint a ma megszokott nyüzsgés. Leginkább egy nyugodt, kellemes elõjátékra emlékeztet, de lehet-e az orgazmust is megnyújtani? Lehet bizony: egy szép hosszú expozícióval.
........................
pagrus|2005. 01. 21.
Bence, van egy kis bug a Keptarban. Ha pl. rakeresek mondjuk cim szerint egy kepre, akkor default jon 5 talalat az elso oldalon, de ha lapozni akarok, ott mar nem a talalati listaban lapoz, hanem az idorendiben vagy mittudomen. A tobbi talalatot ugy kapom csak meg, ha az 5 kepet atallitom 50-re. Ha az 51. talalatot akarom, arra szerintem nincs semmi megoldas...
No, valami ilyesmit pedzegettem pár hozzászólással korábban, ami képes hozzászólásokat engedne meg. Nagy meló volna ezt a képek alatt is lehetõvé tenni?
Még valami: ha a hozzászólás megírása közben kiléptetett (mert pl. túl sokat tököltem a megírásával), ne automatikusan Vendég-ként adja fel a hozzászólást, hanem ajánlja fel a login-t a hozzászólás elküldése elõtt. Ha nem login-elek, akkor mehet Vendég-ként.
Bence: szerintem sokat dobna a kétáron, ha a képek alatt a kommentbe lehetne képeket is tenni. Így sokkal egyszerûbbé válna a vágási, konvertálási, stb. ötletek, javaslatok megmutatása, javított, módosított verziók feltöltése, "errõl jut eszembe" kép hozzáfûzése, stb. stb. stb. Szerintem nagyon jó lenne.
Szeretnék csinálni egy kis ráncfelvarrást a dizájnnal, a képmegjelenítéssel meg pár aprósággal kapcsolatban. Nagyobb képméret, dinamikus szélességû oldalak, megszûnne a kommentek hosszának korlátozása, lehetne html kódokat használni, esetleg a háttérszín választás meg ilyenek.
Bence, mi van a képhatárokkal? A Poszton lévõ képek 2500 pixel szélesek... Szvsz azt be lehetne itt is vezetni, nem? Esetleg olyan formán, hogy van az 1024 pixeles állandó, és mondjuk, tagonként lenne 5 mb-os keret 2500 pixelre...
klikk
Sajnos a képek egy része eltûnt. :-(
Üdvözlök mindenkit!
Én csak az archívumot olvasom. Most sajnos azt sem. :-(
Spotmatic "mánia"...
...ezzel a subject-tel bontakozott ki a BME fotós listán egy kis thread
Eltérve "szigorúan" mûszaki blogom tematikájától, ide másolom levelemet :)))
Miért Spotmatic?
Nekem a Spotmatic szimbólum. A szimbólum pedig megfelelés, olyan értelemben, ahogy Hermesz Trisztmegisztosz is mondta:
„Amint fent, úgy lent és amint lent, úgy fent.”
Bodnár Róbert:
„az elso csoportba tartozo figurakat (en is ilyen vagyok) konnyen megerinti egy Spotmatic szepsege, egyszerusege”
„A Spotmatic a fényképezõgépek kanala, szépsége a tiszta funkcionalitásából ered.”
Horváth Ákos:
„(Részben) mérnökemberként mindig tiszteletet éreztem az ilyen termékek iránt, amik robusztusak, érthetõek, egyszerûek, tuti anyagból és elképesztõ precizitással vannak megcsinálva, mellõzve minden parasztvakítást és flikkflakkot, és olyan biztonsági tartalékkal vannak megépítve, hogy évtizedek után is tudják nyújtani azt, amit a legelsõ napon”
„a különbségek már a csavaroknál elkezdõdnek és beljebb is megmarad (fokozódik) a Takumar-érzés: mindenhol anyag van benne, és amit egy alkatrésszel meg lehet csinálni, azt egy alkatrész csinálja, nem egy 5 alkatrészbõl álló "gépsor", mint sok társánál.”
Mindig kerestem a szépet és akartam is tudni, mi a szép. Arra jutottam, hogy nekem a szépség a jóság és az igazság együttese. Mozart Varázsfuvolájától Brecht Koldusoperájáig errõl szól a mûvészet (vagyis amit én annak tekintek).
Mivel a szép nálam ilyen tartalmú, ha valamit szépnek látok, elfogadom jónak és igaznak. Ezért kedvenc teremtéstörténetem Tolkien Szilmarillok-jának bevezetõje, amelyben énekelve teremti Ilúvatar a világot. Igaznak azért látom, mert az ének hangrezés, ami minden rezgés megfelelése.
A Spotmatic becsületes fényképezõgép. A becsületes ember emberileg egyszerû, átlátható, amit egy mondatban el lehet mondani azt nem ferdíti egy 5 mondatból álló mondatsorra. Olyan Takumar érzést kelt. A becsületes embert igaz embernek is mondjuk. Ilyen értelemben nekem a Spotmatic a szépség és igazság szimbóluma a fényképezõgépek között. Hogy ezt a státuszt más gépek is megkaphatnák? Talán. De nem ilyen a felhúzókarjuk! Megaztán, az emberek hosszú távon tévedhetetlen —mert velük született— szépség- és igazságérzete úgyis azt emeli szimbólummá, ami azt megérdemli, legfeljebb aki nem hallott a megfelelésekrõl, nem érti, miért van ez így.
A fekete-fehér fényképezés a színes világban (és különösen ma, a színes filmek világában) számomra az elvontság, a szellemiség szimbóluma. Spotmatic-ba ff filmet tenni és elindulni vele fotózni azt jelenti, hogy a szellemi szépséget és igazságot keresem, csak ilyen témára figyelek.
Mivel erre mostanában nem vagyok képes, ez a szerelem a Spotmatic-kal inkább plátói. Elõveszem, kinyitom a tokját, szemébe nézek, babrálok egy kicsit rajta, majd elteszem, és elõveszem a Canon G5-öst fényképezni.
Égi és földi szerelem… A Spotmatic az égi, a G5-ös a földi.
A G5-ös szinte mindent tud, de szinte mindent tökéletlenül. Olyan, mint a földi szeretõ, élettársam, tele bosszantó apróságokkal. Vele fotózom a könyveket, a blogomhoz a tárgyakat, õt viszem kirándulni.
Szeretném kipróbálni a nagyformátumú fotózást is.
A hosszas elõkészület: a téma kiválasztása, az állvány felállítása, a gép felszerelése… ez más, mint a ma megszokott nyüzsgés. Leginkább egy nyugodt, kellemes elõjátékra emlékeztet, de lehet-e az orgazmust is megnyújtani? Lehet bizony: egy szép hosszú expozícióval.
........................
pagrus|2005. 01. 21.
Szerintem még ne madjuk el. Én a kivárásra szavazok.
<img src="http://kep.hu/kep.jpg"/>
klikk
csak nem?
Vagy valami ilyesmi.