Végre egy lágyrajzú, piktoralista stílusú híd/város fotóm is elkészült. Az objektív egy saccper 150 éves valami, egy szál szemüveglencse réztubusban, ha a rekeszt kiveszi az ember - és ki kell venni - akkor f4-es fényerejû. A nega forte 9x12-es, 200-as. A hívás: Rodinal 1:100-ban, 1 óra 20 fokon. Sokat káromkodtam, mert a sárga szûrõt vagy 10x beleejtettem a hóba, vagy villamos ment el pont mögöttem, vagy egy teherautó... Emberek nem mertek közelíteni, de a megoldást a rendõrség hozta, a diáktüntetés miatt lezárták a partszakaszt, ahol voltam, így nem jöhetett arra semmi...:-) A rendõrök nem zavartak, fõleg, amikor látták, hogy idõnként az ég felé rázom az öklömet:-)

Márknak ajánlva!! Vissza kéne menni már, de valamiért mindig elmarad. No majd holnap!

Más fények, más feldolgozási mód. Nem lighten, hanem screen blending mode. Most a legtöbbször ezt használom a metrónál is.

Emlékek a parányi lyukon keresztül...