Kicsit olyan Eggleston feelingem volt séta közben... mínusz a színes film. Meg sok más mínusz. De néha tényleg van az a "semmi", amit le lehet fotózni. Egyszerre szép és szomorú. Ez a rend, a vonalak, a telepített fák. Ilyen KELL legyen egy lakóövezet. Ez lenne az ideál? Utópia? Zsákutca? Idill? Nem tudom eldönteni...

Nyilván nehéz olyan Balaton fotót csinálni, amit még soha senki, de az se könnyű, hogy egyszerre minden klasszikus, közhelyes dolog rajta legyen. Habár snapshotnak tűnik, de majdnem egy óra kellett, mire minden összeállt. A Badacsony, a csíkos napernyő, klasszikus lépcső rajta egy emberrel, a sétányon épp senki ne legyen, stb, stb... tudjátok hogy van ez :)

Kiküldetés üres idejében Modenában sétáltunk a kollegámmal, és egy román stílusú templom kapujánál divatfotós stábba botlottunk.